Kosár
0
0 Ft
Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzészavar, kiemelt fontosságú az alvászavarok körében. A különböző kórképekkel (kardiovaszkuláris megbetegedések, neuropszichiátriai eltérések stb.) való kapcsolata miatt egyértelműen népegészségügyi jelentőségű az időben történő felismerése.
E könyvben a szerzők áttekintik az alvási apnoéval kapcsolatos összes tudnivalót. Bemutatják az OSAS patofiziológiáját, szűrését, a különféle társbetegségekkel való összefüggéseit, valamint az OSAS kezelési lehetőségeit.
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálatával kapcsolatban ismertetik a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlását az OSAS szűréséről.
Reméljük, hogy a kiadvány segít választ adni az Olvasónak az OSAS szűrésével, kezelésével kapcsolatban, hiszen az OSAS gyanúját - a jellemző összes panasz, tünet, társbetegség ismeretében - elsősorban a család- vagy a gyermekorvos vetheti fel. Az OSAS végleges diagnózisa és a megfelelő terápiás stratégia kialakítása pedig az alvásdiagnosztikai központok feladata.
1. Mi az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS)?
1.1. Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) definíciója és diagnózisa
Bevezetés
Az alvási apnoe szindróma definíciója
Obstruktív alvási apnoe-hypopnoe szindróma (OSAS)
Centrális apnoe-hypopnoe szindróma (CAHS)
Cheyne-Stokes légzés (Ceyne-Stokes Breathing Dyndrome, CSBS)
Alvásfüggő alveoláris hipoventilációs szindróma (Sleep-related Hypoventilation Syndrome, SHVS)
Az obstruktív apnoe és hypopnoe epizód
A centrális apnoe/hypopnoe epizód
Ébredéshez vezető légzészavar epizód (Respiratory Effort-Related Arousal, RERA)
Az OSAS prevalenciája és klinikai tünetei
1.2. Az OSAS patomechanizmusa
Fizikai törvények érvényesülése
Anatómiai viszonyok, morfológiai és toxikus okok, hormonális hatások, betegségek jelentősége
Az ébrenlét-alvás átmenet és az egyes alvásfázisok
A komplex, protektív neuromuszkuláris reflex szerepe
A kóros légzési események terminálódása, ismétlődésének mechanizmusa, következményei
1.3. A nokturnális cerebo- és kardiovaszkuláris katasztrófák lehetséges okai
A Mueller manőver
Az asphyviás ébredési reakció és az alvásfragmentálódás
A szimpatikus idegrendszeri aktivitás szerepe az OSAS-ban
1.4. Az OSAS diagnosztikája
A diagnosztikus irányelvek alapvető céljai
Szűrés
Kardiorespiratórikus mobil poligráfia (Non-Laboratory Monitoring System, NLMS)
Alváslaboratóriumi diagnosztika
Általános feltételek
Az alvásanalízis paraméterei
Kórképorientált kombinációk
Napközbeni alváskészség vizsgálata
Epworth skála
Stanford Sleepiness Scale (SSS)
Az alváskésztetés objektív vizsgálata, MSLT, MWT
Osler-teszt
Testösszetétel-vizsgálat
2. Az OSAS és a társbetegségek
2.1. Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) és a hypertonia
A hypertonia epidemiológiája, patomechanizmusa és jellegzetességei
Az OSAS-hoz társuló hypertonia kezelése
Eszközös kezelések és a vérnyomás
Az OSAS és a kardiovaszkuláris rendszer
Az OSAS-hoz társuló fokozott kardiovaszkuláris kockázat
2.2. Az obstruktív alvási apnoe (OSAS) és a metabolikus szindróma
Bevezetés
Obezitás és az OSAS
Inzulinrezisztencia és az OSAS
Egyéb endokrin betegségek és az OSAS
2.3. Az alvási apnoe betegség és a stroke kapcsolata
Bevezetés
Klasszikus rizikófaktorok
Az obstruktív alvási apnoe betegség alapvető jellemzői
Az OSAS patofiziológiája
A mikrocirkuláció változásai az OSAS-ban
Az OSAS kapcsolata a klasszikus rizikófaktorokkal
Alvásfüggő légzészavarok következtében kialakult stroke
Stroke következtében kialakuló alvásfüggő légzészavarok, alvásszerkezet-változások
Az OSAS és a stroke kapcsolatának speciális vonatkozásai
Az ébredési stroke jelentősége, háttere
Reggeli esethalmozódás okai
"Silent" stroke
Paradox embolizáció lehetősége az OSAS-ban
Az alvásfüggő légzészavarok dinamikája, időviszonyai
Az OSAS kezelésének jelentősége a stroke akut szakaszában
Az OSAS kezelésének jelentősége a stroke rehabilitációjában
Összefoglalás
2.4. Az OSAS és a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD)
2.5. Az OSAS és a diabétesz mellitus
2.6. Az OSAS és a gastroesophagealis reflux betegség (GERD)
2.7. Az OSAS és a mentális egészség
A kognitív funkciók változása az OSAS-betegeknél
Az OSAS és a depresszió
3. Az OSAS a háziorvosi praxisban
3.1. Az OSAS epidemiológiája és klinikai jelentősége a családorvosi gyakorlatban
Bevezetés
Az alvási apnoe epidemiológiája
Prevalencia
Az obstruktív alvási apnoe definiciója
Az OSAS klinikai jelentősége
Az OSAS és az életminőség
Az OSAS és a balesetek
3.2. A családorvos szerepe az obstruktív alvási apnoe szűrésében, felismerésében
Kockázati tényezők
Obezitás
Craniofaciális abnormalitások, a garat lágyrészeinek és lymphoid szöveteinek hyperplasiája
Genetikai hajlam
Életkor
Nemek közötti eltérések
Az obstruktív alvási apnoe szindróma tünetei
Nappali aluszékonyság
Horkolás
Az apnoe észlelése
Egyébhajlamosító tényezők
Laboratóriumi jellemzők és egyéb vizsgálati paraméterek
Hogyan szűrjük ki az OSAS-betegeket?
Összefoglalás
3.3. Az ABPM szerepe az OSAS szűrésében
Az OSAS, mint rizikófaktor
A hypertonia kritériumai
A vérnyomás-variabilitás (Blood Pressure Variability, BPV) jellemzői
A BPV típusai és mérési módszerei
A BPV monitorozására szolgáló módszerek (OBPM, HBPM, ABPM)
Mit mondanak a 2013-as ESH/ESC irányelvek minderről?
Az ABPM-vizsgálat jelentősége és indikációi
Az ABPM jelentősége
Az ABPM indikációi
Az OSAS felismerése és szűrése a praxisban
Validált kérdőívek használata
Berlin kérdőív (BQ)
Alvásnapló-vezetés a beteg részéről
ABPM-vizsgálat
Az OSAS szűrése saját modell alapján
A vizsgálat menete
A modell alapján levont következtetések
A modell kiterjesztése
Összefoglalás
4. Az obstruktív alvási apnoe szindróma gyermekkori vonatkozásai
4.1. Bevezetés
4.2. A gyermekkori OSAS patofiziológiája
4.3. Az OSAS tünetei
4.4. Az OSAS kivizsgálása
4.5. Az OSAS kezelése
5. Az obstruktív alvási apnoe szindróma kezelése
5.1. Bevezetés
5.2. Életmód terápiák: az életvitel/életmód módosítására irányuló javaslatok
Testsúlycsökkentés
Testmozgás
Az alvóhelyzet módosítása - testhelyzet tréning
Kedvezőtlen hatású gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és élvezeti szerek