Kosár
0
0 Ft
A neurológia a központi és a perifériás idegrendszer és a vázizomzat betegségeinek ellátására irányuló szakterület.
A neurológiai kórképek gyakoriak: Magyarországon a neurológiai fekvő és járó szakellátásban évente közel másfél millió eset jelenik meg. A jövőben várható, hogy az alapellátás feladata nemcsak a neurológiai betegség lehetőségének felvetése lesz a tünetek első jelentkezésekor, hanem a szakellátásukat követően a gondozás is.
Ezen könyv célja egyfelől a háziorvosok számára a neurológiai vizsgálat (anamnézis, fizikális vizsgálat, műszeres vizsgálatok), a leggyakoribb panaszok (fejfájás, szédülés, fülzúgás, alvászavar) és a gyakori neurológiai betegségek (stroke, demencia, mozgászavarok, daganatok, epilepszia, gyulladásos megbetegedések, perifériás idegrendszeri betegségek) gyakorlati szemléletű összefoglalása, másfelől a legfontosabb szervezési teendők ismertetése:
• mire figyeljen a háziorvos;
• mikor küldje tovább a beteget;
• hová küldje (járóbeteg-szakrendelésre vagy kórházba);
• milyen vizsgálatokat végezzen el a beküldés előtt;
• milyen leletekkel küldje be a beteget;
• mi a teendő visszaérkezés után (további vizsgálatok, gondozás, rehabilitáció szervezése stb.).
A könyv kitér a speciális problémákra is: a sürgős ellátást igénylő neurológiai kórképekre, a belgyógyászati betegségek neurológiai vonatkozásaira, a neurológiai betegségekkel kapcsolatos teendőkre a várandósgondozás során, valamint a neurológiai betegek rehabilitációjára.
Tartalomjegyzék
1. Neurológiai vizsgálómódszerek
1.1. Anamnézis és tájékozódó fizikális neurológiai vizsgálat
1.1.1. A neurológiai betegségek jelentősége az alapellátásban Magyarországon
1.1.2. Szempontok az anamnézisfelvétel során
1.1.2.1. A beteg életkora
1.1.2.2. A panaszok kialakulása és időbeli lefolyása
1.1.2.3. A negatív információ értéke
1.1.2.4. Az irreleváns információk kizárása
1.1.2.5. Gyógyszerek
1.1.2.6. Heteroanamnézis
1.1.3. A fizikális vizsgálat lépései
1.1.3.1. A koponya és a gerinc vizsgálata
1.1.3.2. Meningeális izgalmi jelek
1.1.3.3. Agyidegek
1.1.3.4. Mozgatókör
1.1.3.5. Érzőkör
1.1.3.6. Reflexek
1.1.3.7. Koordináció
1.1.3.8. Vegetatívum
1.1.3.9. A beszéd, a felismerés, a cselekvések végrehajtásának zavarai
1.1.3.10. Rövid pszichiátriai vizsgálat
1.1.3.11. Tájékozódó neurológiai vizsgálat a háziorvosi rutinban
1.1.4. A háziorvos általános feladatai neurológiai betegségekben
1.1.4.1. A háziorvos kompetenciájához tartozó kérdések/feladatok
1.1.4.2. Feladatok neurológiai jellegű panaszok jelentkezésekor
1.1.4.3. Háziorvosi hatáskörbe kellene tartozni
1.1.4.4. A házioros kompetens lenne, mégis kizárólag egyéb szakorvosi javaslatra végezheti
1.1.4.5. Miért nincs jogosultsága a háziorvosnak a fenti döntésekre?
1.1.5. Ajánlott irodalom
1.2. Eszközös vizsgálómódszerek
1.2.1. Képalkotás a neurológiai gyakorlatban
1.2.1.1. Koponya-MR-vizsgálat
1.2.1.2. Koponya-CT-vizsgálat
1.2.1.3. Az agyat ellátó erek ultrahangos vizsgálata
1.2.1.4. Digitális szubtrakciós angiográfia (DSA)
1.2.1.5. Koponyaröntgen-vizsgálat
1.2.1.6. Radioizotópos eljárások (PET, SPECT)
1.2.1.7. A gerinc MR-vizsgálata
1.2.1.8. Gerinc-CT
1.2.1.9. Gerincröntgen
1.2.1.10. A perifériás idegek ultrahangos vizsgálata
1.2.2. Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek
1.2.2.1. Electroencephalographia (EEG):
1.2.2.2. Kiváltottválasz-vizsgálatok
1.2.2.3. Electroneurographia, electromyographia (ENG/EMG)
1.2.2.4. Ajánlott irodalom
1.2.3. A liquor vizsgálata
1.2.3.1. Bevezetés
1.2.3.2. A liquor szerepe
1.2.3.3. A liquor cerebrospinalis lebocsátás indikációi és a liquorvizsgálat fajtái
1.2.3.4. A liquorlelet értékelése
1.2.3.5. Gyakori tévhitek a liquorvizsgálattal kapcsolatban
2. A leggyakoribb neurológiai panaszok a háziorvosi gyakorlatban
2.1. Fejfájás
2.1.1. Bevezetés
2.1.2. Migrén
2.1.2.1. A migrén epidemiológiája
2.1.2.2. A migrén tünettana
2.1.2.3. A migrén kezelésének irányelvei
2.1.3. Cluster fejfájás
2.1.3.1. A cluster fejfájás epidemiológiája
2.1.3.2. A cluster fejfájás tünettana
2.1.3.3. A cluster fejfájás kezelésének irányelvei
2.1.4. Tenziós típusú fejfájás
2.1.4.1. A tenziós fejfájás epidemiológiája
2.1.4.2. A tenziós fejfájás tünettana
2.1.4.3. A tenziós fejfájás kezelésének irányelvei
2.1.5. Egyéb elsődleges fejfájások
2.1.6. Másodlagos fejfájások
2.1.6.1. Poszttraumás fejfájások (fej- és/vagy nyaksérülések)
2.1.6.2. Cranialis és cervicalis vascularis betegségekhez társuló fejfájások
2.1.6.3. Intracranialis, nem vascularis betegségekhez társuló fejfájások
2.1.6.4. Kémiai anyagok, gyógyszerek adása, illetve megvonása okozta fejfájások.
2.1.6.5. Szisztémás és/vagy intracranialis infekciókhoz társuló fejfájások
2.1.6.6. Homeosztázis/metabolikus zavarok okozta fejfájások
2.1.6.7. Fej és nyak szerveinek megbetegedéseihez társuló fejfájások
2.1.6.8. Pszichiátriai betegségekhez társuló fejfájások
2.1.6.9. Fájdalmas cranialis neuropathiák, egyéb fejfájások és arcfájdalmak
2.1.7. A fejfájásban szenvedő betegek átvizsgálásának ajánlásai
2.1.8. A háziorvos szerepe a fejfájások diagnosztizálásában és kezelésében
2.1.8.1. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
2.1.8.2. Sürgős ellátást igénylő fejfájások
2.1.9. Összefoglalás
2.1.10. Ajánlott irodalom
2.2. Szédülés
2.2.1. A szédülő beteg vizsgálata
2.2.1.1. Harmonikus vestibularis tünetegyüttes (perifériás vestibularis laesio)
2.2.1.2. Diszharmonikus vestibularis tünetegyüttes (centrális laesio)
2.2.2. Perifériás szédülések
2.2.2.1. Benignus paroxysmalis positionalis vertigo
2.2.2.2. Neuronitis vestibularis
2.2.2.3. Meniére-betegség
2.2.3. Centrális szédülések
2.2.3.1. Vestibularis migrén
2.2.3.2. Vertebrobasilaris területi stroke
2.2.3.3. Sclerosis multiplex
2.2.4. Ajánlott irodalom
2.3. Fülzúgás (tinnitus)
2.3.1. A fülzúgás típusai, okai
2.3.2. A tinnitus kezelése
2.3.2.1. A farmakoterápiás kezelési próbálkozások eredményei
2.3.2.2. Konzervatív nem gyógyszeres eljárások
2.3.2.3. Hangtechnológiai eljárások
2.3.3. Ajánlott irodalom
2.4. Alvászavarok
2.4.1. A normális alvás
2.4.2. Alvászavarok
2.4.2.1. Insomniák (álmatlanság)
2.4.2.2. Alvásfüggő légzészavarok
2.4.2.3. Hypersomniák
2.4.2.4. A cirkadián ritmus zavarai
2.4.2.5. Parasomniák
2.4.2.6. Alváshoz kapcsolódó mozgászavarok
2.4.3. Ajánlott irodalom
3. A leggyakoribb neurológiai betegségek
3.1. Az agy vérkeringési zavarai
3.1.1. Az agyi vérkeringés anatómiai és élettani alapjai
3.1.2. A cerebrovascularis betegségek csoportosítása
3.1.3. A stroke definíciója és fő típusai
3.1.4. A stroke epidemiológiai vonatkozásai
3.1.5. A stroke kialakulásának patomechanizmusa
3.1.5.1. Ischaemiás stroke
3.1.5.2. Haemorrhagiás stroke (agyvérzés)
3.1.5.3. Az időfaktor szerepe
3.1.6. A stroke tünetei
3.1.6.1. Az ischaemiás stroke tüneteinek részletesebb leírása
3.1.6.2. Agyállományvérzések
3.1.7. A stroke kezelése
3.1.7.1. Elsődleges prevenció
3.1.7.2. Az akut stroke ellátása
3.1.7.3. Az ischaemiás stroke másodlagos prevenciója
3.1.7.4. Rehabilitáció
3.1.7.5. Az agyállományvérzés kezelése
3.1.7.6. A subarachnoidealis vérzés kezelése
3.1.8. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
3.1.9. Ajánlott irodalom
3.2. Demenciák
3.2.1. A demenciák áttekintése
3.2.2. A demens beteg vizsgálata
3.2.2.1. Tünetek
3.2.2.2. Mentális és cognitív tesztek
3.2.3. A demencia differenciáldiagnózisa
3.2.4. A demencia okai
3.2.5. Demenciát okozó betegségek
3.2.5.1. Alzheimer-kór (AK)
3.2.5.2. A Lewy-testes demencia (LTD)
3.2.5.3. A frontotemporalis demenciák (FTD)
3.2.5.4. Nem degeneratív idegrendszeri betegségek miatti demenciák
3.2.6. Diagnosztika, sürgős teendők és terápia a háziorvosi gyakorlatban
3.2.6.1. Diagnosztika a háziorvosi gyakorlatban
3.2.6.2. Sürgős teendők delírium esetén
3.2.6.3. Gyógyszeres terápia a háziorvosi gyakorlatban
3.2.6.4. A demencia magatartási és pszichológiai tüneteinek (BPSD) kezelése
3.2.7. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
3.2.8. Legfontosabb üzenetek
3.2.9. Ajánlott irodalom
3.3. Parkinson-kór és Parkinson-szindróma
3.3.1. Epidemiológiai vonatkozások és történeti áttekintés
3.3.2. A diagnózis felállítása
3.3.3. Panaszok, tünetek
3.3.3.1. Korai motoros tünetek Parkinson-kórban (akár a betegség kezdetétől)
3.3.3.2. A betegség későbbi stádiumában előforduló, ún. késői motoros tünetek
3.3.3.3. Nem motoros tünetek Parkinson-kórban
3.3.4. A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése
3.3.5. Az előrehaladott Parkinson-kór és kezelése
3.3.6. Parkinson-szindróma szisztémás idegrendszeri betegségekben (ún. atípusos Parkinson-betegség)
3.3.6.1. Multiszisztémás atrophia (MSA)
3.3.6.2. Progresszív supranuclearis bénulás (progressive supranuclear palsy, PSP)
3.3.6.3. Corticobasalis degeneráció (CBD)
3.3.6.4. Parkinson-szindróma degeneratív demenciákban
3.3.6.5. Parkinson-szindrómák ismert eredettel vagy másodlagos Parkinson-szindrómák
3.3.7. Vascularis Parkinson-szindróma
3.3.8. Postencephalitises Parkinson-szindróma
3.3.9. Parkinson-szindróma prionbetegségekben
3.3.10. Parkinson-szindróma hydrocephalusban
3.3.11. Záró gondolatok háziorvosoknak
3.3.12. Ajánlott irodalom
3.4. Dystoniák
3.4.1. Gyakoriság Magyarországon
3.4.2. Legfontosabb panaszok
3.4.3. Legfontosabb tünetek
3.4.4. Veszélyre/sürgős teendőre utaló jelek
3.4.5. Diagnosztika a háziorvosi praxisban
3.4.6. Terápia a háziorvosi praxisban
3.4.7. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
3.4.8. Ajánlott irodalom
3.5. Az idegrendszeri daganatok
3.5.1. Bevezetés, epidemiológia, jelentőség
3.5.2. Az idegrendszeri daganatok általános jellemzői
3.5.3. Klinikum, tünettan
3.5.3.1. Agyödéma
3.5.3.2. Hogyan és milyen tüneteket okozhatnak a koponyaűri daganatok?
3.5.3.3. Agydaganat és fejfájás
3.5.3.4. Az intracranialis nyomásfokozódás egyéb tünetei
3.5.3.5. Hormonális tünetek
3.5.3.6. Paraneoplasiás jelenségek
3.5.4. "Mi okozza az agydaganatot? Hogyan lehet megelőzni? Van-e rá szűrővizsgálat?"
3.5.5. Idegrendszeri daganatok diagnosztikája
3.5.6. A tumorok differenciáldiagnózisa
3.5.7. Néhány gyakoribb daganatféleségről részletesebben
3.5.7.1. Primer daganatok
3.5.7.2. Metastatisok az idegrendszerben
3.5.7.3. A fej-nyak régió idegrendszerre terjedő tumorai
3.5.7.4. Tumorszerű elváltozások a koponyában
3.5.8. A gerinc daganatairól
3.5.9. Az idegrendszeri daganatok kezelése
3.5.9.1. Műtéti kezelés
3.5.9.2. Stereotaxiás sugársebészet
3.5.9.3. Sugárkezelés
3.5.9.4. Tüneti kezelés
3.5.10. Mire kell számítanunk, felkészülnünk egy koponyaűri daganatos betegnél?
3.5.11. A fejezet legfontosabb üzenetei
3.5.12. Ajánlott irodalom
3.6. Epilepszia
3.6.1. Gyakoriság Magyarországon
3.6.2. Legfontosabb panaszok
3.6.3. A rohamok típusai és kiváltó tényezők
3.6.4. Status epilepticus (SE)
3.6.5. A leggyakoribb convulsiv jellegű rosszullétek
3.6.5.1. Epilepsziás roham
3.6.5.2. Convulsiv syncope
3.6.5.3. Pszichogén nem epilepsziás roham (PNER)
3.6.6. Nem grand mal típusú epilepsziás rohamok
3.6.7. Az epilepsziás roham veszélyei
3.6.8. Diagnosztika a háziorvosi praxisban
3.6.9. Terápia a háziorvosi praxisban
3.6.9.1. Epilepsziás roham alatti teendők
3.6.9.2. Hosszú távú kezelés beállítása
3.6.10. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
3.6.10.1. Mire figyeljen a háziorvos?
3.6.10.2. Mikor küldje tovább a beteget?
3.6.10.3. Milyen vizsgálatokat végezzen el a beküldés előtt, milyen leletekkel küldje be a beteget?
3.6.10.4. Mi a teendő visszaérkezés után?
3.6.11. Ajánlott irodalom
3.7. Sclerosis multiplex
3.7.1. Epidemiológia, gyakoriság Magyarországon
3.7.2. Kórlefolyás
3.7.3. Legfontosabb panaszok, tünetek
3.7.4. Veszélyre utaló jelek
3.7.5. Diagnosztika
3.7.6. Terápia
3.7.6.1. A relapszusok kezelése
3.7.6.2. Tüneti kezelés
3.7.6.3. Immunmoduláns kezelés
3.7.7. Speciális kérdések
3.7.7.1. Várandósság
3.7.7.2. Akut disseminált encephalomyelitis (ADEM) . . .
3.7.7.3. Neuromyelitis optica
3.7.8. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
3.7.9. Legfontosabb üzenetek
3.7.10. Ajánlott irodalom
3.8. Meningitis, encephalitis
3.8.1. Meningitis
3.8.1.1. Tünetek és gyanújelek
3.8.1.2. Kórokozók és kórlefolyás
3.8.1.3. Diagnózis, terápia
3.8.1.4. A háziorvos teendői
3.8.2. Encephalitis
3.8.2.1. Tünetek és gyanújelek
3.8.2.2. Kórokozók és kórlefolyás
3.8.2.3. Diagnózis és terápia
3.8.2.4. A háziorvos teendői
3.8.3. Ajánlott irodalom
3.9. Perifériás idegrendszeri kórképek - plexopathiák, radiculopathiák, neuropathiák, izombetegségek
3.9.1. Mononeuropathiák
3.9.1.1. Carpalis alagútszindróma (CTS)
3.9.1.2. A nervus ulnaris laesiója
3.9.1.3. Nervus radialis laesio
3.9.1.4. A n. peroneus communis kompressziója
3.9.1.5. Meralgia paraesthetica.
3.9.2. Plexopathiák
3.9.2.1. A plexus brachialis károsodása
3.9.2.2. A plexus lumbosacralis károsodása
3.9.3. Radiculopathiák
3.9.3.1. Caudaszindróma
3.9.3.2. Radiculopathiák diagnózisa és kezelése a háziorvosi gyakorlatban
3.9.4. Polyneuropathiák
3.9.4.1. A polyneuropathiák tünetei és klinikai formái . . .
3.9.4.2. A háziorvos teendői a polyneuropathiákban . . .
3.9.4.3. Polyneuropathiák kezelése, gondozása
3.9.5. Az izombetegségek gyakorisága és típusai
3.9.5.1. Az izombetegségek diagnózisa a háziorvosi gyakorlatban
3.9.5.2. Az izombetegségek kezelése
3.9.6. A motoneuron-betegségek
3.9.7. Legfontosabb üzenetek a háziorvosok számára
3.9.8. Ajánlott irodalom
4. Háziorvosi teendők speciális helyzetekben
4.1. Belgyógyászati betegségek neurológiai következményei
4.1.1. Encephalopathiák
4.1.1.1. Az encephalopathiák tünettana
4.1.1.2. Az encephalopathia diagnózisa
4.1.1.3. Az encephalopathia terápiája
4.1.1.4. Hypertensiv encephalopathia
4.1.1.5. Hepaticus encephalopathia
4.1.1.6. Uraemiás encephalopathia
4.1.1.7. Hypoxiás encephalopathia
4.1.1.8. Speciális szempontok encephalopathiában
4.1.1.9. Wernicke-encephalopathia
4.1.2. Neuropathia, myopathia belgyógyászati betegségekben
4.1.3. Hiányállapotok
4.1.3.1. B-vitamin- és folsavhiány
4.1.3.2. B-vitamin-hiány
4.1.3.3. Niacin (nikotinsav, B -vitamin)
4.1.3.4. Coeliákia, sprue
4.1.4. Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai
4.1.4.1. Gyógyszerek indukálta neurológiai tünetek
4.1.4.2. Kábítószer-használat indukálta neurológiai tünetek
4.1.5. Paraneoplasiás neurológiai szindrómák
4.1.6. Szervezési teendők a háziorvosi praxisban
4.1.7. Ajánlott irodalom
4.2. Háziorvosi teendők a várandósság alatt neurológiai betegségekben
4.2.1. Bevezetés
4.2.2. Neuroradiológiai vizsgálatok terhességben
4.2.2.1. Számítógépes rétegvizsgálat (komputeres tomográfia, CT)
4.2.2.2. Mágneses rezonanciás képalkotás (MRI)
4.2.2.3. Intraartériás katéteres angiográfia
4.2.2.4. Gyakorlati szempontok összefoglalva
4.2.3. Gyakran előforduló neurológiai betegségekben szenvedők terhessége
4.2.3.1. Sclerosis multiplex
4.2.3.2. Epilepszia
4.2.3.3. Fejfájások
4.2.3.4. Agydaganatok
4.2.3.5. Myasthenia gravis
4.2.4. A terhesség által provokált vagy a terhesség alatt jelentkező akut agyi vérkeringési zavarok
4.2.5. Egyéb neurológiai kórképek terhesség során
4.2.5.1. Restless legs
4.2.5.2. Chorea gravidarum
4.2.5.3. A perifériás idegeket, a plexusokat vagy az ideggyököket károsító betegségek
4.2.6. A szakterületek közötti együttműködés fontossága
4.2.7. Ajánlott irodalom
4.3. A neurológiai sürgősségi ellátás általános szempontjai
4.3.1. Sürgős ellátást igénylő neurológiai állapotok
4.3.1.1. Tudatzavarok
4.3.2. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai
4.3.2.1. Az eszméletlen beteg vizsgálatának elemei
4.3.2.2. Vizsgálatok a beteg beszállítása után
4.3.3. Koponyaűri nyomásfokozódás okai és kezelése
4.3.3.1. A koponyaűri nyomás szabályozása, a nyomásfokozódás pathomechanizmusa
4.3.3.2. A herniatiók tünettana
4.3.3.3. A koponyaűri nyomásfokozódás és az agyödéma kezelése
4.3.4. Ajánlott irodalom
4.4. A háziorvos szerepe a neurológiai betegek rehabilitációjában
4.4.1. Bevezetés
4.4.2. Alapfogalmak
4.4.3. A háziorvos szerepe és tevékenysége a rehabilitációban
4.4.4. A betegápolás rehabilitációs elemei és elvei
4.4.5. A háziorvos teendői a rehabilitáció előtt, alatt és után
4.4.5.1. Rehabilitáció előtti teendők
4.4.5.2. Felkészülés a rehabilitációs ellátás utáni teendőkre
4.4.5.3. Háziorvosi teendők a rehabilitációs kezelés után
4.4.6. Speciális rehabilitációs teendők a beteggondozás során
4.4.6.1. A szövődmények megelőzése és a késői szövődmények ellátása
4.4.6.2. Fájdalomcsillapítás
4.4.6.3. Teendők inkontinencia
4.4.6.4. Táplálási nehézség, dysphagia
4.4.6.5. Pszichés és kognitív tünetek
4.4.6.6. Kommunikációs nehézségek
4.4.7. Szociális és foglalkozási ügyek
4.4.7.1. A leggyakrabban előforduló ellátások
4.4.7.2. Tájékozódási lehetőségek a témában
4.4.7.3. Segélyszervezetek
4.4.8. Ajánlott irodalom