Kosár
0
0 Ft
Az alvás alatti légzészavarban szenvedők aránya az össznépességben magas. Ezen arány várható további növekedése miatt, hazánkban is alapvető kívánalom, hogy az alvás alatti légzészavarban szenvedő betegek ellátására hivatott szakorvosok - az elmúlt évek gyorsan bővülő fiziológiai-, kórtani-, klinikai ismeretanyagára támaszkodva, - új orvosi szemlélettel rendelkezzenek az alvásmedicina terén. Könyvünk célja, hogy az alvás alatti légzészavarok különböző változatait részletesen ismertessük. Összefoglaljuk azokat a diagnosztikus és terápiás ajánlásokat, melyek az alvászavarok klinikai variánsainak kezelését megkönnyítik és eredményessé teszik.
2013 óta az alvásmedicina önálló szubdiszciplina, mely számos alapszakmára (neurológia, tüdőgyógyászat, belgyógyászat, pszichiátria, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet) építhető. A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság (MATT) keretein belül létrejött az ehhez csatlakozó képzési rendszer, laboratóriumi akkreditáció, - szükséges és elvárt minimumfeltételekkel -, valamint elkészültek a hazai szomnológiai irányelvek is.
A szükséges ismeretanyag átadásának alapvető feltétele egy korszerű, kellően didaktikus tankönyv szerkesztése, melyet a MATT vállalt. Ennek eredményeként - majd 2 évtizedes szünet után - jelenik meg az alvásmedicina sokrétűségét, a társszakmákkal való összefüggéseit, a diagnosztika és a terápia lehetőségeit összefoglaló kézikönyv.
Ajánljuk a könyvet az érintett szakmák szakorvosain túl, az alvásmedicina szakorvosi vizsgára készülőknek, a családorvosoknak, a közlekedésbiztonságban és munkaegészségügyben működő szakembereknek, valamint a szomnológia iránt érdeklődő orvostanhallgatóknak.
I.AZ ALVÁSMEDICINA ALAPJAI
1.Az alvásmedicina töténete (Faludi Béla)
1.1.Ókori elképzelések
1.2.Miért alszunk? Az alvásteóriák fejlődése
1.3.Az alvásvizsgálatok alapjai
1.3.1.Az EEG felfedezése
1.3.2.A biológiai ritmusok kutatásának kezdetei
1.3.3.A REM felfedezése
1.3.4.Az alvásciklusok felfedezése
1.3.5.Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának egységes modellje
1.4.Az alvásmedicina kezdetei
2.Az alvásmedicina fogalma és szakmai algoritmusa (Köves Péter)
2.1.Az alvásmedicina fogalma.
2.2.Az alvás-ébrenlét zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai
2.2.1.Az alvás-ébrenlét zavar jellemző klinikai tünetei
2.2.2.Napközbeni aluszékonyság szindróma és kóros kimerültség
2.2.3.Az alvás-ébrenlét zavarok időbeli vonatkozásai
2.2.4.Fontos kísérő jelenségek
2.3.Az alvásfolyamatot befolyásoló gyógyszerek áttekintése
2.3.1.Pszichotróp gyógyszerek
2.3.2.Kábítószerek
2.3.3.Neurológiai gyógyszerek
2.3.4.Belgyógyászati gyógyszerek
2.3.5.Pulmonológiai szerek
2.4.Az alvásfolyamat zavarát okozó kórképek
2.4.1.Neurológia
2.4.2.Pszichiátria
2.4.3.Egyéb alvás-ébrenlét zavart okozó kórképek
2.4.4.Az alvásmedicina ellátási algoritmusa
3.A fiziológiás alvás (Köves Péter)
3.1.Az alvás elektrofiziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
3.1.1.Elektroenkefalográfia
3.1.2.Elektrookulogram (EOG)
3.1.3.Elektromiogram (EMG)
3.1.4.A bőrellenállás és a bioelektromos bőrpotenciálok alvásban
3.1.5.A NREM- és a REM-alvás
3.2.Az alvás mintázata, alvásszerkezet
3.3.Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
3.3.1.Homeosztatikus komponens
3.3.2.Cirkadián és szemicirkadián komponens
3.3.3.Ultradián komponens
3.4.Az alvásszabályozás neurobiokémiai alapjai
3.4.1.Az ébrenlét neurofiziológiai háttere
3.4.2.Az alvásreguláló metabolitok szerepe
3.4.3.A ventrolaterális preoptikus area szerepe
3.4.4.A bazális előagy szerepe
3.4.5.Az alvási orsók jelentkezése és a funkcionális szenzoros depriváció jelensége
3.4.6.A lassú hullámú aktivitás kialakulása a thalamocortikális rendszerben
3.4.7.A REM-alvás hálózata
3.4.8.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
3.4.9.Az ultradián szabályozás (alvásszerkezet) ma ismert tényezői
3.5.Az alvás és a légzés-keringés szabályozás kapcsolata
3.5.1.Kardiovaszkuláris szabályozás alvásban
3.5.2.Agyi keringés alvásban
3.5.3.Légzés alvásban
3.6.Az alvás és a hormonális ritmusok
3.6.1.Szomatotrop hormon
3.6.2.Prolaktin
3.6.3.ACTH, kortizol
3.6.4.Thyroxin
3.6.5.Gonadotrop hormonok
3.6.6.Inzulin és vércukorszint
3.7.Az immunrendszer és az alvás
3.8.Az emésztőszervek, a veseműködés és az alvás
3.9.Az alvás és a testhőmérséklet szabályozás kapcsolata,az agy hőmérséklete alvás alatt
4.Az alvás-és ébrenléti zavarok felosztása (Várszegi Mária)
1.Az alvásmedicina töténete (Faludi Béla)
1.1.Ókori elképzelések
1.2.Miért alszunk? Az alvásteóriák fejlődése
1.3.Az alvásvizsgálatok alapjai
1.3.1.Az EEG felfedezése
1.3.2.A biológiai ritmusok kutatásának kezdetei
1.3.3.A REM felfedezése
1.3.4.Az alvásciklusok felfedezése
1.3.5.Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásának egységes modellje
1.4.Az alvásmedicina kezdetei
2.Az alvásmedicina fogalma és szakmai algoritmusa (Köves Péter)
2.1.Az alvásmedicina fogalma.
2.2.Az alvás-ébrenlét zavarok diagnosztikájának sajátos vonásai
2.2.1.Az alvás-ébrenlét zavar jellemző klinikai tünetei
2.2.2.Napközbeni aluszékonyság szindróma és kóros kimerültség
2.2.3.Az alvás-ébrenlét zavarok időbeli vonatkozásai
2.2.4.Fontos kísérő jelenségek
2.3.Az alvásfolyamatot befolyásoló gyógyszerek áttekintése
2.3.1.Pszichotróp gyógyszerek
2.3.2.Kábítószerek
2.3.3.Neurológiai gyógyszerek
2.3.4.Belgyógyászati gyógyszerek
2.3.5.Pulmonológiai szerek
2.4.Az alvásfolyamat zavarát okozó kórképek
2.4.1.Neurológia
2.4.2.Pszichiátria
2.4.3.Egyéb alvás-ébrenlét zavart okozó kórképek
2.4.4.Az alvásmedicina ellátási algoritmusa
3.A fiziológiás alvás (Köves Péter)
3.1.Az alvás elektrofiziológiai és poliszomnográfiás jellemzői
3.1.1.Elektroenkefalográfia
3.1.2.Elektrookulogram (EOG)
3.1.3.Elektromiogram (EMG)
3.1.4.A bőrellenállás és a bioelektromos bőrpotenciálok alvásban
3.1.5.A NREM- és a REM-alvás
3.2.Az alvás mintázata, alvásszerkezet
3.3.Az alvás-ébrenlét szabályozás homeosztatikus, cirkadián és ultradián komponensei
3.3.1.Homeosztatikus komponens
3.3.2.Cirkadián és szemicirkadián komponens
3.3.3.Ultradián komponens
3.4.Az alvásszabályozás neurobiokémiai alapjai
3.4.1.Az ébrenlét neurofiziológiai háttere
3.4.2.Az alvásreguláló metabolitok szerepe
3.4.3.A ventrolaterális preoptikus area szerepe
3.4.4.A bazális előagy szerepe
3.4.5.Az alvási orsók jelentkezése és a funkcionális szenzoros depriváció jelensége
3.4.6.A lassú hullámú aktivitás kialakulása a thalamocortikális rendszerben
3.4.7.A REM-alvás hálózata
3.4.8.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozása
3.4.9.Az ultradián szabályozás (alvásszerkezet) ma ismert tényezői
3.5.Az alvás és a légzés-keringés szabályozás kapcsolata
3.5.1.Kardiovaszkuláris szabályozás alvásban
3.5.2.Agyi keringés alvásban
3.5.3.Légzés alvásban
3.6.Az alvás és a hormonális ritmusok
3.6.1.Szomatotrop hormon
3.6.2.Prolaktin
3.6.3.ACTH, kortizol
3.6.4.Thyroxin
3.6.5.Gonadotrop hormonok
3.6.6.Inzulin és vércukorszint
3.7.Az immunrendszer és az alvás
3.8.Az emésztőszervek, a veseműködés és az alvás
3.9.Az alvás és a testhőmérséklet szabályozás kapcsolata,az agy hőmérséklete alvás alatt
4.Az alvás-és ébrenléti zavarok felosztása (Várszegi Mária)
II.AZ ALVÁSLABORATÓRIUM MŰKÖDÉSE, VIZSGÁLÓ ELJÁRÁSAI ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK HATÁRTERÜLETE
5.Az alvásmedicina vizsgálómódszerei (Szakács Zoltán, Köves Péter)
5.1.Az alvásmedicinában alkalmazott kérdőívek
5.1.1.Az alvás és az ébrenlét állapotának felmérése
5.2.Alvásnapló
5.3.Aktigráfia
5.4.Poliszomnográfia, poligráfia
5.4.1.A poligráfia (poliszomnográfia) helye a diagnosztikában
5.4.2.A biológiai változók regisztrálásának általános szabályai a poligráfiában
5.4.3.Az alvásanalízis paraméterei
5.4.4.A kardiorespiratorikus funkciók paraméterei
5.4.5.A gastro-esophageális reflux monitorozása
5.4.6.Az alvásfüggő erekció monitorozása
5.4.7.Mozgásparaméterek
5.4.8.A poliszomnográfia standard elvezetési kombinációi
5.4.9.A poliszomnográfia indikációi az alvásmedicinában
5.4.10.A polszomnográfiás felvételek értékelése
5.4.11.Az alvásszerkezetet befolyásoló tényezők
5.4.12.Az ébredés (arousal) fogalma és megállapításának szabályai
5.4.13.A kardiorespiratórikus funkciókkal, az alvásfüggő mozgásokkal,és az ezekkel kapcsolatos arousalokkal összefüggő paraméterek
5.4.14.Ciklikus alternáló mintázatok
5.4.15.Az artefaktumok felismerése
5.5.A napközbeni alváskésztetés és az ébrenmaradás képesség mértékének objektív mérésére szolgáló tesztek (MSLT, MWT)
5.6.Forszírozott immobilizációs teszt
5.7.Alvásdepriváció
5.8.Egyéb vizsgálatok
6.Az alváslaboratórium működtetésének személyzeti, műszaki és logisztikai feltételei (Faludi Béla)
6.1.Személyi, személyzeti feltételek
6.1.1.Orvosi háttér
6.1.2.Poliszomnográfiás technikus (alvástechnikus)
6.1.3.Adminisztratív személyzet
6.1.4.Technikus
6.2.Eszközös háttér
6.3.Infrastruktúra
7.A non-invazív lélegeztetés helye és lehetőségei az alvásmedicinában és a neurológiában (Faludi Béla)
7.1.Történeti vonatkozások
7.2.Felhasználási lehetőségek
7.3.A non-invazív lélegeztetés típusai
7.4.A non-invazív lélegeztetés előnyei és hátrányai
7.5.A légzésszabályozás és a légzésmechanika jellegzetességei alvás alatt
7.6.A NIV felhasználása a neurológiai kórképekben
7.6.1.Felső motoneuron és piramispálya károsodás
7.6.2.Alsó motoneuron károsodások
7.6.3.Kombinált alsó és felső motoneuron-károsodással járó kórképek
7.6.4.Perifériás neuropátiák
7.6.5.Izombetegségek
7.6.6.A neuromuszkuláris junkció betegségei
7.6.7.Alvás alatti hipoventillációs szindróma (SHS)
7.6.8.Centrális apnoe
7.6.9.Cheyne-Stokes légzés
7.7.A NIV alkalmazásának kritériumai
7.8.A non-invazív lélegeztetés hosszútávú alkalmazását befolyásoló tényezők
7.9.A korai diagnosztika lehetőségei NIV szükségessége esetén
7.10.A non-invazív otthoni lélegeztetés szakmai hátterének összetevői
7.11.Felhasználás, következmények: intenzív terápia, aneszteziológia
7.11.1.Műtéti altatást, extubálást követő elégtelen légzés
7.11.2.A műtéti altatás hatása az alvásszerkezetre
III.ALVÁS-ÉBRENLÉTI ZAVAROK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK
8.Felnőttkori alvásfüggő légzészavarok (Köves Péter)
8.1.Az alvásfüggő légzészavarok jelentősége és felosztása
8.2.Kóros légzésminták alvásban
8.2.1.Obstruktív apnoe
8.2.2.Paradox légzés
8.2.3.Centrális apnoe
8.2.4.Kevert apnoe
8.2.5.Hypopnoe
8.2.6.Arousalhoz vezető légzési effort
8.2.7.Cheyne-Stokes légzés
8.3.Az obstruktív alvási apnoe-hypopnoe szindróma és a felső légúti rezisztencia szindróma
8.3.1.Az obstruktív alvási apnoe-hypopnoe szindróma (OSAS)
8.3.2.Felső légúti rezisztencia szindróma (UARS)
8.3.3.A primer, egyszerű horkolás
8.3.4.A szájgarat belégzési beszűkülésével, elzáródásával járó alvászavarok patofiziológiája
8.3.5.Az OSAS és a kardiovaszkuláris rizikó
8.4.Centrális apnoe-hypopnoe szindróma
8.4.1.Általános jellemzők, patofiziológia
8.4.2.CAS diagnosztikai kritériumai
8.5.Cheyne-Stokes légzés
8.5.1.Általános jellemzők és patofiziológiai háttér
8.5.2.Társuló jellemzők
8.5.3.Predisponáló tényezők
8.5.4.Prevalencia
8.5.5.Diagnosztikus kritériumok
8.5.6.Laboratóriumi jellemzők
8.6.A komplex alvási apnoe szindróma
8.7.Opiátok és narkotikumok által indukált centrális alvási apnoe
8.8.Alvásfüggő hipoventillációs szindróma
8.8.1.Általános jellemzők
8.8.2.Patomechanizmus
8.8.3.Diagnosztikus kritériumok
8.8.4.Predisponáló tényezők
8.8.5.Poliszomnográfiás jellemzők
8.8.6.Laboratóriumi jellemzők
8.8.7.Differenciál-diagnózis
8.9.Az alvásfüggő légzészavarok diagnosztikája
8.10.Az alvásfüggő légzészavarok terápiája
8.10.1.Általános jellemzők
8.10.2.A pozitív felső légúti nyomás terápiák
8.10.3.Titrálás
8.10.4.Nem kívánatos mellékhatások és szövődmények
8.10.5.Ellenőrzések, gondozás, compliance
8.10.6.O2-lélegeztetés
8.10.7.Szájprotézisek, garatprotézisek
8.10.8.A musculus genioglossus stimulálása
8.10.9.Műtéti eljárások
8.10.10.Indirekt kezelési módok
8.10.11.Rehabilitáció és munkaalkalmasság
9.Obstruktív tüdőbetegségek, asthma, gastro-oesophageális reflux, allergiás rhinitis és az alvás (Várdi Katalin)
9.1.Bevezetés
9.2.A gastro-oesophageális reflux és az alvás
9.2.1.Előfordulás, gyakoriság, tünettan
9.2.2.Az alvás hatása a gastro-oesophageális traktusra
9.2.3.A GERD hatása az alvásra
9.2.4.Átalvási insomniák
9.3.Alvás és tüdőbetegségek
9.3.1.Élettani háttér
9.3.2.Asthma bronchiale, nocturnális asthma
9.3.3.Krónikus obstruktív tüdőbetegségek (COPD)
9.4.Alvás és allergiás rhinitis
9.4.1.Az alvászavarok jellege rhinitisben
9.4.2.Az alvászavarok patomechanizmusa allergiás rhinitisben
9.4.3.Az antiallergiás kezelés alvásvonatkozású hatásai
9.5.Obezitás hipoventilláció szindróma
9.6.Neuromuszkuláris betegségek
10.A fül-orr-gégész szerepe az alvásfüggő légzészavarok (SRBD) ellátásában (Hirschberg Andor, Benedek Pálma, Buda Bernadett)
10.1.Bevezetés
10.2.Felső légúti obstrukciós tényezők
10.2.1.Az egyes szűkítő elváltozások lehetséges kockázati értéke
10.3.Fül-orr-gégészeti és kiegészítő vizsgálatok
10.3.1.Az első, alapszintű, szűrő jellegű fül-orr-gégészeti vizsgálat
10.3.2.Emelt szintű szakvizsgálat
10.3.3.Gyógyszer indukált mesterséges narkózisban végzett alvásendoszkópia
10.4.Sebészi kezelés
10.4.1.Indikációk
10.4.2.Műtéti lehetőségek szintek szerint
10.4.3.A műtétek várható eredményessége
10.5.Konzervatív és egyéb eszközös terápiás lehetőségek
10.5.1.Konzervatív kezelési módok
10.5.2.Eszközös terápiák
10.5.3.Műtéti eljárások: Inspire® terápia
10.6.Az OSAHS gyermek fül-orr-gégészeti vonatkozásai
10.6.1.Előfordulási gyakoriság, lehetséges okok
10.6.2.OSAS kivizsgálása gyermekkorban
10.6.3.OSAS kezelése gyermekkorban
10.6.4.Lehetséges műtéti szövődmények
10.6.5.Következtetések
11.Az alvásfüggő légzészavarok jelentősége a hipertónia és a kardiovaszkuláris kórképek rizikójának növekedésében (Faludi Béla)
11.1.Kardiovaszkuláris betegségek jelentősége
11.2.Az alvásfüggő légzészavarok fontosabb kardiovaszkuláris következményei
11.3.Alvás alatti fiziológiás változások és a kardiovaszkuláris rizikó növekedése
11.4.Alvásfüggő légzészavarok szerepe a kardiovaszkuláris rizikó növekedésében
11.4.1.Hipertónia kialakulása alvásfüggő légzészavarokban
11.4.2.Hypoxia - reoxigenizációs és a szabadgyök képződés hatásai
11.4.3.A hypoxia és a hypercapnia egyéb hatásai
11.4.5.Szimpatikus aktiváció
11.4.6.Intrathorakális nyomásváltozás
11.4.7.Ritmuszavarok
11.4.8.Koronáriabetegség
11.5.Alvásfüggő és nem alvásfüggő patofiziológiai folyamatok
11.5.1.Szívelégtelenség, centrális apnoe, Cheyne-Stokes légzés (CSB) jelentősége és összefüggései
11.5.2.Akut és krónikus hatások, következmények elkülönítése és jelentőségük
12.Non-invazív pozitív nyomású lélegeztetés gyakorlati alkalmazása alvásfüggő légzészavarokban (Terray Horváth Attila)
12.1.Áttekintés
12.2.Esetismertetések
1.eset: OSAS-Parkinson-kór
2.eset: Cheynes-Stokes légzés, szívelégtelenség
3.eset:Szívbeteg férfi esete
4.eset: OSAS, COPD (overlap szindróma)
5.eset: OSAS, alveoláris hipoventilláció, hypothyreotikus krízis
6.eset: Alveoláris hipoventilláció, ALS
7.eset: OSAS, mitochondriális izombetegség, szívelégtelenség
13.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai(Köves Péter, Terray Horváth Attila)
13.1.Bevezetés a kronobiológia tudományába
13.2.A kronobiológia néhány alapfogalma
13.3.Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozása és zavarainak patomechanizmusa
13.3.1.Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozása
13.3.2.Az alvás-ébrenlét ritmus zavarainak patomechanizmusa
13.4.A cirkadián alvás-ébrenlét szabályozás működésének markerei
13.4.1.A maghőmérséklet és a melatonin-szint cirkadián profiljának vizsgálata
13.4.2.Aktigráfia és kérdőíves vizsgálatok
13.5.A cirkadián kronotípusok
13.6.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián szabályozásának zavarai
13.6.1.A cirkadián alvás-ébrenlét ritmus zavarának jellemzői
13.6.2.Az alvás-ébrenlét ritmus szabályozási zavarainak felosztása
13.7.Az alvás-ébrenlét ritmus cirkadián zavarainak terápiás lehetőségei
13.7.1.Alváshigiénés szabályok
13.7.2.Fényterápia
13.7.3.Melatonin kezelés
13.7.4.Komplex tréningek
13.8.Szűrések
13.9.Munkaköri szabályok
14.Alvás- és ébrenléti zavarok neurológiai kórképekben (Szakács Zoltán)
14.1.Neurodegeneratív betegségek
14.2.Demenciák
14.2.1.Alzheimer-kór
14.2.2.Progresszív Supranucleáris Bénulás
14.2.3.Parkinson-kór
14.2.4.Diffúz Lewy-testes demencia
14.3.Más neurodegeneratív betegségek
14.3.1.Fatális familiáris insomnia (FFI)
14.4.Fejfájások
14.4.1.A fejfájás típusai
14.4.2.Az alvászavarok OSAS és a fejfájás
14.5.A központi idegrendszer traumás sérülései
14.6.Neuroimmunológiai kórképek
14.6.1.Sclerosis multiplex
14.6.2.Guillain-Barré szindróma
14.6.3.Myasthenia gravis
14.6.4.Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS)
14.6.5.Huntington-kór
15.OSAS és az ischaemiás stroke (Bereczki Dániel)
15.1.Az OSAS - mint a stroke rizikófaktora
15.2.Az OSAS társulása a stroke egyéb rizikófaktoraival
15.2.1.OSAS és hipertónia
15.2.2.Pitvarfibrilláció
15.2.3.Glükóz anyagcserezavar
15.2.4.Lipid anyagcserzavar
15.2.5.Metabolikus szindróma
15.2.6.Gyulladásos markerek
15.2.7.Atherosclerosis
15.2.8.Követéses vizsgálatok OSAS-ban
15.3.Stroke utáni OSAS
15.4.OSAS és alvás közben jelentkező stroke
16.Alvás és epilepszia (Janszky József, Gyimesi Csilla, Bóné Beáta,Horváth Réka, Kovács Norbert és Faludi Béla)
16.1.Az epilepszia patofiziológiája és kapcsolata az alvással
16.1.1.Alváshoz vagy felébredéshez kapcsolható epilepsziák
16.1.2.Az éberség szintjének hatása az epilepsziás rohamokra
16.1.3.Alvásmegvonás és epilepszia
16.1.4.Az absence epilepszia patomechanizmusa
16.1.5.Az éjszaka jelentkező rohamok Janus arca
16.2.Az epilepsziával társult alvászavarok és alvásbetegségek
16.2.1.Az epilepsziás rohamok és interictális működészavar hatása az alvásra
16.2.2.Az epilepszia terápiájának hatása az alvásra
16.2.3.Epilepsziával együtt járó alvásbetegségek
16.3.Epilepszia vagy parasomnia?
16.3.1.A frontális lebeny epilepszia-parasomnia skála (FLEP) szerepe a differenciál-diagnosztikában
17.Insomniák (Várszegi Mária, Szakács Zoltán)
17.1.Alapvető megfontolások
17.1.1.Az insomnia (alváselégtelenség) definíciója
17.1.2.Kiváltó tényezők
17.1.3.A kockázati tényezők
17.2.Az insomniák típusai
17.2.1.Beállítódási insomnia (Acut insomnia)
17.2.2.Pszichofiziológiai insomnia
17.2.3.Paradox insomnia
17.2.4.Idiopathiás insomnia
17.2.5.Mentális betegség következtében kialakuló insomnia
17.2.6.Inadequat alváshygiéne
17.2.7.Gyógyszerhez vagy más anyag használatához társuló insomnia
17.2.8.Belgyógyászati állapothoz társuló insomnia
17.2.9.Nem-organikus insomnia
17.2.10.Fiziológiai (organikus) insomia, nem meghatározott
17.3.Az insomnia diagnosztikája, differenciál-diagnosztikája
17.3.1.Anamnézis
17.3.2.Kérdőívek
17.3.3.Alvásnapló
17.3.4.Fizikális vizsgálat
17.3.5.Psychiátriai vizsgálat
17.3.6.Neurológiai vizsgálat
17.3.7.Belgyógyászati, illetve reumatológiai vizsgálat
17.3.8.Laboratóriumi vizsgálatok
17.3.9.Pupillometria
17.3.10.Aktigráfia
17.3.11.Poligráfia és poliszomnográfia
17.3.12.MRI, CT, SPECT
17.4.Az insomnia terápiája
17.4.1.Oki kezelés
17.4.2.Az insomnia gyógyszeres kezelésének gyakorlati szempontjai
17.4.3.Összefoglalás
17.5.Rehabilitáció, gondozás és megelőzés
18.Parasomniák (Faludi Béla)
18.1.Ébredési parasomniák
18.1.1.Alvajárás (somnambulismus)
18.1.2.Éjszakai felrettenés
18.1.3.Zavart ébredés
18.1.4.Alvás alatti szexuális aktivitás (sexsomnia)
18.1.5.A Non-REM fázishoz kapcsolódó ébredési zavarok terápiája
18.2.REM-fázishoz kapcsolódó parasomniák
18.2.1.REM magatartászavar
18.3.Alvási paralysis
18.3.3.Lidérces álom (nightmare, succubus)
18.3.4.A REM-fázis során jelentkező parasomniák terápiája
18.4.Egyéb parasomniák
18.4.1.Éjszakai bevizelés
18.4.2.Alvás alatti hörgés
18.4.3.Alvás alatti evés
18.4.4.Gyógyszer, alkoholabúzus következtében kialakult parasomniák
18.4.5.Egyéb betegségek következtében kialakult parasomniák
18.5.Az ébrenlét - alvás átmenet során kialakuló mozgás-jelenségek
18.5.1.Elalvási myoclonusok
18.5.2.Ritmikus mozgászavar betegség
18.6.Parasomniák differenciál-diagnosztikája
18.6.1.Alvás alatti események és parasomniák interakciója
18.6.2.Epilepszia versus parasomnia
19.A központi idegrendszeri eredetű hypersomniák (Köves Péter)
19.1.Klasszifikáció
19.2.A narcolepsia
19.2.1.Bevezetés
19.2.2.Történeti vonatkozások
19.2.3.Epidemiológiai jellemzők
19.2.4.Jellemző kórlefolyás, életkor és nem
19.2.5.A narcolepsia klinikai jellemzői
19.2.6.Járulékos tünetek, komorbiditás
19.2.7.Patofiziológia
19.2.8.Genetikai tényezők
19.2.9.Narcolepsia, mint autoimmun kórkép
19.2.10.Nem genetikus, környezeti (trigger) tényezők
19.2.11.A tüneti narcolepsia
19.2.12.Diagnosztika, differenciál-diagnosztika
19.2.13.A narcolepsia diagnosztikájának specifikus elemei
19.3.Idiopátiás hypersomnia
19.3.1.Történeti előzmények
19.3.2.Epidemiológiai jellemzők
19.3.3.Klinikai tünetek
19.3.4.Patomechanizmus
19.3.5.Diagnosztika és differenciál-diagnosztika
19.3.6.Terápia
19.4.Recurrens hypersomniák
19.4.1.Epidemiológiai jellemzők
19.4.2.Patomechanizmus
19.4.3.Differenciál-diagnózis
19.4.4.Terápia
19.5.Életmódfüggő elégtelen alvás szindróma
19.5.1.Klinikai jellemzők
19.5.2.PSG és MSLT jellemzők
19.5.3.Differenciál-diagnosztika
19.5.4.Terápia
20.Alvásfüggő mozgászavarok (Köves Péter)
20.1.Az alvásfüggő mozgászavarok csoportosítása
20.2.Nyugtalan láb szindróma (Willis-Ekbom betegség)
20.2.1.Történeti vonatkozások
20.2.2.Epidemiológia, klinikai felosztás
20.2.3.A nyugtalan láb szindróma klinikai jellemzői
20.3.Periodikus végtagmozgás alvásban (PLMS)
20.4.Periodikus végtagmozgás zavar (PLMD)
20.5.Patofiziológia
20.5.1.Képalkotó és neurofiziológiai vizsgálatok
20.5.2.A dopamin- és az opiát rendszer
20.5.3.A vasanyagcsere
20.5.4.A fájdalompercepciós rendszer eltérései
20.5.5.Az érintett végtagizmok mikrokeringése
20.5.6.Alvás-ébrenlét szabályozás
20.5.7.RLS-PLMS és a szimpatikus idegrendszeri aktivitás
20.6.Diagnosztika
20.6.1.Forszírozott Immobilizációs teszt (SIT)
20.6.2.Standard poliszomnográfia videomonitorozással
20.6.3.Aktigráfia
20.7.Terápia
20.7.1.Nem gyógyszeres terápiás módszerek
20.7.2.Vasterápia
20.7.3.Gyógyszeres terápia
20.8.Alvás közbeni fogcsikorgatás (bruxismus)
20.8.1.Etiológia, diagnózis, differenciál-diagnózis
20.8.2.Terápia
20.9.Alvásfüggő ritmikus mozgászavarok
20.9.1.Diagnosztika
20.9.2.Terápia
20.10.Alternáló lábizom aktivitás (ALMA)
20.11.Excesszív fragmentáló myoclonus NREM-alvásban (EFM)
20.12.Propriospinális myoclónus
20.13.Alvásfüggő lábgörcs
20.13.1.Diagnosztika, differenciál-diagnosztika
20.13.2.Terápia
21.Pszichiátriai betegségekhez társuló alvászavarok (Várszegi Mária)
21.1.Bevezetés
21.2.A hangulat zavarai
21.2.1.Major depresszív epizód
21.2.2.Mániás epizód
21.2.3.Kevert epizódok
21.2.4.Major depresszív betegség
21.2.5.Bipoláris I típusú betegség
21.2.6.Bipoláris II típusú betegség
21.3.Psychosisok
21.3.1.Diagnosztikus kritériumok
21.4.Schizofrénia
21.4.1.Jellemző klinikai tünetek
21.4.2.Diagnosztikus kritériumok
21.4.3.Schizoaffektív psychosisok
21.5.Szorongás
21.5.1.Generalizált szorongás, kényszeresség, fóbiák
21.5.2.Pánikbetegség agorafóbiával vagy anélkül
21.5.3.Posttraumatikus stressz szindróma
21.5.4.Akut stressz betegség
21.6.Somatoform betegségek
21.7.Demencia
21.7.1.Diagnosztikus kritériumok
21.8.Függőségek
21.8.1.Alkoholizmus, alkoholfüggőség, alkohol intoxikáció
21.8.2.Hipnotikum-függőség
21.8.3.Izgatószer-függőség
21.9.Személyiségzavarok
21.10.Terápiás összefoglalás és irányelvek
21.10.1.Az antidepresszánsok hatása az alvásra
21.10.2.Az antidepresszánsok indikációi alvászavarokban
21.10.3.Következtetések
IV.ALVÁSZAVAROK SPECIÁLIS KÉRDÉSKÖREI
22.Fiziológiás alvás és zavarai gyermekkorban (Szabó Attila, Szeifert Lilla, Lendvai Zsófia, Pásti Krisztina)
22.1.Bevezetés
22.2.Gyermekkori sajátosságok
22.2.1.Optimális alvásidő és az alvásidő változásai az életkorral
22.2.2.Az alvásszerkezet változásai az életkorral
22.3.Gyermekkorban előforduló alvászavarok és gyakoriságuk
22.3.1.Nem légzési eredetű alvászavarok
22.3.2.Légzésfüggő alvászavarok
22.3.3.Egyéb betegségekhez társuló alvászavarok
22.4.A gyermekkori alvászavarok diagnosztikája
22.4.1.Az alvászavarok szűrése
22.4.2.Az OSA diagnosztikája
22.4.3.A centrális apnoe diagnosztikája
22.5.A gyermekkori alvászavarok terápiás lehetőségei
22.5.1.A magatartási alvászavarok és parasomniák ellátása
22.5.2.Az OSA kezelése
22.5.3.A centrális apnoe terápiája
22.6.Összefoglalás
23.Alvás és ébrenléti zavarok nőkben (Magyar Mária Tünde)
23.1.Bevezetés
23.2.A menstruációs ciklushoz kapcsolódó alvászavarok
23.2.1.A női nemi ciklus
23.2.2.Alvás a menstruációs ciklus idején
23.2.3.Fogamzásgátlók hatása az alvásra
23.2.4.Premenstruális syndroma (PMS) és premenstruális dysphoria (PMDD)
23.2.5.Menstruációhoz kapcsolódó hypersomnia (recurrens hypersomnia)
23.3.Terhesség, gyermekágy
23.3.1.Hormonális változások terhességben és a postpartum időszakban
23.3.2.Fiziológiás változások és secunder alvászavarok a terhesség és gyermekágy során
23.3.3.Az alvás változása terhességben és gyermekágyban
23.3.4.A leggyakoribb alvászavarok terhességben
23.3.5.Teendők alvászavar és nappali aluszékonyság esetén terhességben
23.4.Menopausa
23.4.1.Hormonális változások menopausában
23.4.2.Insomnia
23.4.3.Alvásfüggő légzészavarok
23.4.4.Depresszió
24.Alvás- és ébrenléti zavarok sajátosságai időskorúakban (Bernáth István)
24.1.Bevezetés
24.2.Korfüggő fiziológiás változások
24.3.Alvásfüggő légzészavarok (srbd)
24.4.Periódusos végtagmozgatás (PLMS) és nyugtalan láb (RLS) szindróma
24.5.REM magatartászavar (RBD)
24.6.Cirkadián ritmus szabályozás zavarai
24.7.Insomnia
24.8.Narcolepsia
24.9.Alvászavarok időskori neuro-degeneratív kórképekben
24.9.1.Parkinson-szindróma és az alvás
24.9.2.Alzheimer-kór és az alvás
24.10.Összegzés