A mikrobiom szerepe a modern orvoslásban 

Az emberi mikrobiom a szervezetünkben és testfelszíneinken élő mikroorganizmusok – többek között baktériumok, gombák és vírusok – összessége. A mikrobiom kutatása az elmúlt években az orvostudomány egyik intenzíven fejlődő területévé vált, mivel egyre több adat áll rendelkezésre a mikroorganizmusok, az immunrendszer, az anyagcsere, a táplálkozás és különböző szervrendszerek közötti kapcsolatokról.

A mikrobiom szerepe a modern orvoslásban című szakmai továbbképzés több nézőpontból vizsgálja a mikrobiom jelentőségét: a gasztroenterológiai összefüggésektől és a bél-agy tengelytől az antibiotikumok és probiotikumok hatásain át a nőgyógyászati, húgyúti és hormonális kapcsolatokig.

A képzés külön figyelmet fordít a mikrobiomvizsgálatok módszereire, bioinformatikai hátterére, valamint a mikrobiom-alapú intervenciók lehetőségeire és gyakorlati korlátaira, hogy a résztvevők árnyalt, szakmailag megalapozott képet kapjanak erről a gyorsan fejlődő területről.

Miért került a mikrobiom az orvostudomány fókuszába?

Az emberi mikrobiom rendkívül összetett és egyénenként jelentős eltéréseket mutathat. Összetételét többek között az étrend, a gyógyszerek, az életkor és különböző környezeti tényezők is befolyásolhatják.

A kutatások számos kapcsolatot tártak fel a mikrobiom és különböző élettani, illetve kóros folyamatok között. Ugyanakkor fontos különbséget tenni az összefüggés és a bizonyított ok-okozati kapcsolat között, valamint kritikusan értékelni a mikrobiomvizsgálatokból és mikrobiom-alapú beavatkozásokból levonható következtetéseket.

A továbbképzés ezért nemcsak a mikrobiom lehetséges klinikai jelentőségét, hanem a vizsgálati módszerek és az alkalmazási lehetőségek korlátait és gyakorlati buktatóit is bemutatja.

Képzési program:

A mikrobiom világa, az orvostudomány új dimenziója - Eckhart Erzsébet, funkcionális medicina és mikrobiom tanácsadó, HealWays Kft.

Bevezetés az emberi mikrobiom világába, annak összetételébe és az egészséghez kapcsolódó legfontosabb kutatási területekbe. 

A mikrobiom szerepe a gasztroenterológiai kórképekben - Dr. Molnár Melinda, orvos, mikrobiom tanácsadó, HealWays Kft.

A bélmikrobiom és a gasztroenterológiai betegségek kapcsolatának aktuális kutatási eredményei és klinikai szempontjai. 

A bél-agy tengely: pszichiátriai és neurodevelopmentális zavarok új megközelítése - Eckhart Erzsébet

A bélrendszer, a mikrobiom és az idegrendszer közötti kétirányú kommunikáció, valamint a bél-agy tengelyhez kapcsolódó kutatások áttekintése.

Antibiotikumok, étrendkiegészítők és probiotikumok interakciói a mikrobiommal - Dr. Molnár Melinda

Az antibiotikumok, probiotikumok és egyéb készítmények mikrobiommal való kölcsönhatásainak és alkalmazási szempontjainak bemutatása. 

Húgyúti, nőgyógyászati infekciók a mikrobiomvizsgálatok tükrében - Dr. Literati-Nagy Zsuzsanna PhD

A húgyúti és nőgyógyászati mikrobiom vizsgálatának lehetséges szerepe és a kapcsolódó klinikai kutatási eredmények. 

Hormonális tengelyek és a mikrobiom - Eckhart Erzsébet

A mikrobiom és a hormonális szabályozás közötti lehetséges kapcsolatok és az ezekkel foglalkozó kutatások bemutatása. 

Mikrobiom-alapú intervenciók klinikai alkalmazása és gyakorlati buktatói - Kissné Lucza Lilla, egészségszakpszichológus, mikrobiom tanácsadó, HealWays Kft.

A mikrobiomot célzó beavatkozások lehetséges alkalmazási területeinek, bizonyítékainak és gyakorlati korlátainak áttekintése. 

Funkcionális szemléletű, tápanyagban dús étkezés kialakítása (mikrobiom tükrében) a mindennapi gyakorlatban - Kissné Lucza Lilla

Az étrend és a mikrobiom kapcsolatának bemutatása, valamint gyakorlati táplálkozási szempontok áttekintése. 

Különböző vizsgálati módszerek összehasonlítása, technológiáik és bioinformatikai hátterük - Dr. Molnár Melinda

A mikrobiomvizsgálatok technológiai lehetőségeinek, eltéréseinek és bioinformatikai értékelésének szakmai szempontjai. 

Orvosoknak, fogorvosoknak és klinikai szakpszichológusoknak 6 kreditpont tesztírással. Szakképesítések, amelyekhez szakma szerinti pontszámként elszámolható: 1. belgyógyászat, 2. csecsemő- és gyermekgyógyászat, 3. dietetika, 4. endokrinológia és anyagcsere-betegségek, 5. gastroenterológia, 6. gyermek gasztroenterológia, 7. háziorvostan, 8. immunológia (képesítés), 9. orvos (szakirányú szakképesítés nélkül), 10. szülészet-nőgyógyászat, 11. urológia. Egyéb szakvégzettség esetén, szabadon választható elméleti képzés. Akkreditációs szám: PTE ÁOK/2026.II/00174

Gyógyszerészeknek 12 kreditpont tesztírással. Szakképesítések, amelyekhez szakma szerinti pontszámként elszámolható: 1. gyógyszerész (szakirányú szakképesítés nélkül), 2. gyógyszerészi gondozás, 3. gyógyszerészi gondozás, farmakológia, 4. gyógyszerészi mikrobiológia, 5. gyógyszertár üzemeltetés, vezetés, 6. infektológiai gyógyszerészet, 7. klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet, 8. kórházi-klinikai szakgyógyszerészet. Egyéb szakvégzettség esetén, szabadon választható elméleti képzés. Akkreditációs szám: PTE GYTK/2026.II/00010

Egészségügyi szakdolgozóknak minden szakmacsoportra és szakmára 8 továbbképzési pont. Szabadon választható elméleti képzés. Akkreditációs szám: PTE GYTK/2026.II/00010 

Kiknek ajánljuk a mikrobiom továbbképzést?

 A képzés elsősorban azoknak az egészségügyi szakembereknek ajánlott, akik munkájuk során emésztőrendszeri, metabolikus, immunológiai, nőgyógyászati vagy életmóddal összefüggő kérdésekkel találkoznak, illetve szeretnének naprakészebb képet kapni a mikrobiomkutatás fejlődéséről.

Különösen hasznos lehet:

• gasztroenterológusoknak,
• belgyógyászoknak,
• háziorvosoknak,
• gyermekgyógyászoknak,
• endokrinológusoknak,
• szülész-nőgyógyászoknak,
• urológusoknak,
• dietetikusoknak,
• gyógyszerészeknek,
• egészségügyi szakdolgozóknak,
• valamint a mikrobiom tudományos és klinikai háttere iránt érdeklődőknek.

A továbbképzés nem zártkörű, előzetes jelentkezés alapján és a részvételi díj befizetése ellenében minden érdeklődőt szeretettel várunk!