A KÉPZÉS CÉLJA

A kiégés (burnout) szindróma fogalma az 1970-es években került be az orvosi és pszichológiai szakirodalomba Freudenberger nyomán. Az azóta eltelt három évtizedben megszámlálhatatlan hazai és külföldi kutatás irányult a burnout elterjedésének, tüneteinek, a kialakulásáért felelős tényezőknek a feltérképezésére, a prevenció és a terápia hatékony módszereinek vizsgálatára. A kutatások többségét ápolók, orvosok és pedagógusok körében végezték. A burnout – mint a munkahelyi stressz nyomán kialakuló állapot – bármely szakma képviselőinél megjelenhet, azonban tény, hogy leginkább az egészségügyi dolgozókat, segítő foglalkozásúakat veszélyezteti.

A kiégés a krónikus emocionális megterhelés, stressz hatására fellépő testi, szellemi és érzelmi kimerülés állapota, amely együtt jár az inkompetencia érzésével, a célok, ideálok elvesztésével, illetve a kiégett személy negatív beállítódásával mind önmagával és a saját munkájával, mind másokkal szemben. Ha a kiégés megjelenik egy munkahelyi közösségben, akkor hamarosan "fertőző betegségként" továbbterjed. A kiégett személy komoly visszahúzó erőt jelent, negatív jövőképe, cinizmusa, kiábrándultsága nemcsak a közvetlen munkatársaira, hanem a vele kapcsolatba kerülő betegekre, kliensekre is átragadhat. Emiatt különösen fontos a kiégés tüneteinek időbeli azonosítása mind önmagunkon, mind pedig másokon. A továbbképzés egyik célja segítséget nyújtani abban, hogy hogyan lehet időben felismerni és hatékonyan segíteni a kiégés közelében állókat.

A kiégés kialakulásának hátterében egyrészt szervezeti jellemzőket találunk, mint például a szoros határidők, az elismerés és az előrelépési lehetőségek hiánya, az ismétlődő, monoton, vagy értelmetlen feladatok, és még hosszan folytathatnánk a megbetegítő munkahely jellemző vonásainak felsorolását. Legalább ennyire fontosak azonban az egyén jellemzői is: mennyire képes hatékonyan gazdálkodni az energiájával és a munkaidejével, milyenek a személyközi viszonyai, rendelkezik-e világos pálya- és jövőképpel, megalapozott pályamotivációval stb. – hiszen ezek mind védőfaktort jelenthetnek a kiégéssel szemben. A továbbképzés során az önismeret mélyítését szolgáló feladatok, megbeszélések segíthetik a résztvevőket a munkahelyükön előforduló ártó, megbetegítő és védő, energiával feltöltő tényezőknek a tudatosításában, azonosításában, ilyen módon segítve a kiégés elkerülését. Így válhat lehetővé, hogy a munkahely és a választott pálya örömöt, feltöltődést jelentsen az egyén számára hozzásegítve őt a kiegyensúlyozott, harmonikus életvitelhez.

KÉPZÉSI PROGRAM

1. nap

Bemutatkozás, ismerkedés

A burnout szindróma

A burnout kialakulásáért felelős tényezők I. – Stressz

• A stressz és a stresszor fogalma
• Munkahelyi stressz forrásai
• Stressz és az optimális teljesítmény

Mi stresszel engem?

• A saját munkahelyen előforduló stresszorok, bosszúságok, terhek azonosítása mondatbefejezések segítségével ("Amiben mindig megbotlom…", Amivel tele van a fejem…")

A burnout kialakulásáért felelős tényezők II. – Egyéni tényezők

• Egyéni tényezők, egyén és szervezet illeszkedése

A burnout kialakulásáért felelős tényezők III. – Szervezeti tényezők

• Szervezeti tényezők számbavétele
• "Egyenlőtlen erőforrások": Szimulációs gyakorlat a csoportok közötti kommunikáció és feladatmegoldás demonstrálására szűkös erőforrások között
• "Csoportdöntés" szimulálása (döntéskényszer, szűk időhatárok, munkatársi együttműködés, munkahelyi légkör, jutalmazási rendszerek szemléltetésére)

A burnout kialakulásának szakaszai

• Kiégéshez vezető tényezők
• Prevenciós, beavatkozási lehetőségek az egyes szakaszokban

Orvosoknak, fogorvosoknak, klinikai szakpszichológusoknak 18 kreditpont tesztírással. Szakképesítések, amelyekhez szakma szerinti pontszámként elszámolható: 1. addiktológia, 2. alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia, 3. igazságügyi klinikai pszichológia, 4. klinikai addiktológiai szakpszichológia, 5. klinikai szakpszichológus. Egyéb szakvégzettség esetén szabadon választható elméleti képzés. Akkreditációs szám: PTE ÁOK/2023.II/00031

Gyógyszerészeknek 18 kreditpont tesztírással. Szakképesítések, amelyekhez szakma szerinti pontszámként elszámolható: 1. gyógyszer-információ és terápiás tanácsadás, 2. gyógyszerész (szakirányú szakképesítés nélkül), 3. gyógyszerészi gondozás, 4. gyógyszertár üzemeltetés, vezetés. Egyéb szakvégzettség esetén, szabadon választható elméleti képzés. Akkreditációs szám: PTE GYTK/2023.II/00011

Egészségügyi szakdolgozóknak minden szakmacsoportra és szakmára 8 továbbképzési pont. Szabadon választható elméleti képzés. Akkreditációs szám: PTE ÁOK/2023.II/00031

Részvételi díj: 49 900,- Ft 

Az ár mindkét napra tartalmaz ebédet.

Az előadás nem zártkörű, előzetes jelentkezés alapján és a részvételi díj befizetése ellenében, minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

A továbbképzés oktatói/trénerei:

Tóth Zsuzsa klinikai szakpszichológus

Dr. Tisljár-Szabó Eszter PhD, klinikai és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus

2. nap

Burnout megelőzése I. – Az önismeret és a világos pályakép fontossága

Hol tartok a pályámon?

• Az egyén jelenlegi karrier helyzetével kapcsolatos gondolatainak, érzelmeinek tudatosítása, elemzése szimbolikus ábra segítségével

Burnout megelőzése II. - Relaxáció

Relaxációs módszer elméleti és gyakorlati bemutatása:

A burnout megelőzésének és kezelésének lehetséges módjai

• Freudenberger-féle közérzeti skála kitöltése - megbeszélés
• megelőzési/kezelési lehetőségek az egyén és a szervezet szintjén

Harmónia és konfliktus az életben betöltött szerepeink között

• Személyes szerepek átgondolása (Virágrajz)
• Mi okoz konfliktust?
• Mi ad erőt? Erőforrásként szolgáló szerepek összegyűjtése

Örömforrások mint a burnout hatékony ellenszerei

• "Örömforrás bolhapiac" – csoportos feladat az életben fellelhető apró örömforrások szemléltetésére
• Plakát / montázs készítése az örömforrásokról
• Hogyan legyünk boldogok? 12 jó szokás a boldogság érzéséért (hála kifejezése, optimizmus, jó kapcsolatok ápolása, megbocsátás, test és lélek ápolása, célok kitűzése, apró örömök élvezete, áramlat élmény...)

Értékelés, kurzuszárás, teszt